Elérhetőség

Brédáné Kis Gabriella


Pszichológus
Pszichoterapeuta

Tel.: + 36 20 438 4402

Pszichológiai magánrendelő: Budapesten a XI.kerületben

Címkék

Csoport pszichoterápia

Alapvetően az analitikus kiscsoport az a forma, amire a csoport pszichoterápia elnevezés leginkább illik: pszichoterápia egy olyan formája, amelyben a terapeuta a résztvevők egy kisebb csoportját (6-8főt) kifejezetten egy egységként, csoportként kezeli; hosszabb ideig (1-2 évig) dolgoznak együtt, főként személyiségváltozás céljából.
A csoport pszichoterápia tágabb értelemben viszont jelenthet bármilyen segítő folyamatot, amely csoportban zajlik.(Pl. támogató csoportokat, készségfejlesztő csoportokat (a dühkezelés, másokkal törődés, relaxáció, vagy szociális készségek fejlesztése)
A csoportos terápia egyéb formái: a nem-verbális terápiák (a tánc, zene terápia), a pszichodráma, és különféle kreatív csoportok.

Praxisomban a Tematikus csoportok mellet analitikus szemléletű un. Szabadinterakciós csoportot szervezek azok számára, akik főként kapcsolati problémákkal küzdenek huzamosabb ideje. A legközelebbi kiscsoport indulásáról a Pszichológus Hírlevélben és Blogban teszek majd közzé információkat.

Miért, mitől, mire jó a csoport terápia? - Elméletek a pszichoterápiás csoport gyógyító hatásairól

A darvak csapatban repülnek, v-alakban. A csapat elején és oldalain a tapasztalt madarak találhatóak. Az elől repülők az irányt tartják, a csapat oldalán elhelyezkedők az alakzat megtartásáért felelnek. A forma alkalmas arra, hogy a csoport, mint egész, együttes mozgása által kiküszöbölje, korrigálja a fáradtságból, esetleges repülési tapasztalatlanságból eredő hibákat, s segít abban, hogy lehetőleg minden tagja elérje az út célját. A darvak tudnak valamit a csoport gyógyító tényezőiről.

A csoport-pszichoterápia közel száz éves múltra tekint vissza. Az évek során mind elméleti kerete, mind alkalmazási területe fokozatosan differenciálódott. Mára több nagy irányzatot és módszert különbözetünk meg.

Magát a csoportterápia kifejezést Moreno használja először (Moreno,1959, id.Hidas, 1984.21.o): fő gyógyító tényezőnek az emberek egymásra hatását tekinti. Moreno nyomán Mérei szintén szociálpszichológiai nézőpontból szemlélte a csoportot, mely az együttes tevékenység, kölcsönös azonosítások helyszíne. A csoportterápia pszichiátriai osztályon való alkalmazása kiegészíti a gyógyszeres kezelést - „áttekinthető társas mezőt” ( Mérei, 1989.168.o) biztosit a betegeknek, az mozgósíthatja önszabályozási képességét, öngyógyítási erőfeszítéseit. A csoportban minden történésnek „társas konnotációja” van ( Mérei, 1989.), mely nemcsak az élmény intenzitását emeli, hanem az átélés színképét is módosítja (Mérei-Ajkay-Dobos-Erdélyi, 1987.) A másik jelenléte felfokozza az egyén önmagára irányuló tudatszintjét. A csoport gyógyító hatásának lényege az egyén társas vonatkozásainak kibomlásában, a helyzeti feszültségek racionális feldolgozásában van.

Kurt Lewin nyomdokain haladva a csoportot ma már dinamikus egésznek tekintjük, melynek gyógyító hatása a tagok közötti interdependenciában rejlik. A Lewin hatására kialakított T-csoportokban a szabad interakciót, az érzelmek spontán kifejezését tekintik fejlesztő erejűnek.(Aronson, 1987)
Párhuzamosan a szociálpszichológiai indíttatású megközelitésekkel, a pszichoanalízis talaján kinövő csoportpszichoterápiák az egyén illetve a csoport tudattalan működését helyezik figyelmük középpontjába.

A korai –analízis a csoportban- megközelítés képviselői a gyógyító hatást egy pedagógiai aspektusnak tulajdonítják: „ Az egyiknek adott értelmezés az együtt rezgő megértés által közvetve mindenki számára hasznosak.”(Hidas, 1984.22.o.)
Bion (1999.), a „csoport, mint egész”, tudattalan működésének (alapvetések) felismertetését és átdolgozását tekintette terápiás hatásúnak. A csoport változását követi az egyén változása.

Foulkes munkássága alapján kialakuló csoportanalitikus irányzat a csoport és az egyén intrapszichés és interperszonális jelenségei oszcilláló elemzését tekintette a gyógyítás fő tényezőjének. A terápiás helyzet( matrix) olyan keretet hoz létre, melyben az egyén felfedezheti, és feldolgozhatja az eredeti csoportjából (a családból) hozott megoldatlan problémáit. Az értelmezés mellett terápiás hatásúnak tartja még az áttételt – a tagok között is vizsgálja-, a szocializációt, tükrözési jelenségeket, sűrítési jelenségeket, információcserét, támogatást, kommunikációt (Behr-Hearts, 1993.).
Malcolm Pines ( 2001.) a megértés és a kifejezés belső szabadságának lényegességéről beszél. Ormay és Bokor (2000.) az új viszonyulási lehetőségek kidolgozásában, „kielégítőbb kommunikációs mintázatok”(Ormay, Bokor,2000.384.o) kifejlődésében látja a gyógyító hatás lényegét.

Bár, szinte mindenki, aki csoportokkal foglalkozik, rendelkezik valamilyen elképzeléssel arra vonatkozóan , miért terápiás hatású a csoport, Yalom volt a első, aki vizsgálta, kutatásokkal alátámasztotta , s közös címszó alá rendezte. Interakcionális megközelítésében szintén a maladaptív (hibás) kapcsolódások felismerését és korrigálását tekinti elsődleges fontosságúnak, ugyanakkor szemléletébe beemeli a létezés egzisztenciális kérdéseinek vizsgálatát is: „…terepautának…figyelmet kell fordítania azokra a tényezőkre, melyek egy személyt a mindennapokból az autentikus létbe visznek át.”( Yalom, 2001.85.o.)” A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata” című rendszerező művében összefoglalja a különböző csoportmódszerekben egységesen rejlő terápiás hatásokat, egyben felhívja a figyelmet arra, hogy ezen hatások az egyes módszerek keretében eltérően érvényesülhetnek.

A csoport terápiás tényezői:
• Reménykeltés - reményt adunk egymásnak
• Egyetemlegesség - "mások is hasonló cípőben járnak"
• Utánzó viselkedés - megtanulunk új módokon reagálni
• Elsődleges családi csoport korrektív összegzése - "a csoport olyan, mint egy család"
• Szocializációs technikák kifejlesztése - másokhoz való viszonyunk változik
• Csoportkohézió (összetartozás) - együvé tartozás érzése
• Információátadás - olyasmit tudhatunk meg, amit korábban nem is gondoltunk volna
• Altruizmus - segítjük, támogatjuk egymást
• Interperszonális tanulás - egymástól tanulunk
• Katarzis - felismerési örömök
• Egzisztenciális tényezők.

Visszatérve még a csoportanalízishez: Nitsun (2001.), anticsoport fogalmával bővíti elődei, de mindenek előtt Foulkes, a csoport feltétlen gyógyító- tehát konstruktív- hatásáról alkotott idealisztikus nézeteit. Roberts szerint megközelítése átmenetet képez Foulkes „indokolatlan optimizmusa és Bion mindent átható pesszimizmusa között.”( Roberts, 2001.)Társadalmi szempontú megközelítésében hangsúlyozza, hogy a csoport akkor tud gyógyító hatású lenni, ha vezetője tisztában van a csoport rombolásra is hajlamos természetével, integrálni tudja azok erejét a terápiás munkába.

Végül, de nem utolsó sorban utalnék a csoportkutatás átfogó, s jelentős hazai képviselőjének Barcy Magdolnának (1992) megállapításaira is, aki,
„…a csoportfolyamat pozitív hatásait az emberek, kapcsolatok, az érzelmek, a bizalom, az öröm fogalmainak felértékelődésében, nyitottabb, konvenciómentesebb mentalitás kialakulásában” jelölte meg (Barcy, 1992.7.o.).

Szakirodalom:

Aronson, E.: A társas lény, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp.1987.
Barcy,M.:A csoportok hatékonysága és a személyes változás, Bp.1992.Kézirat
Behr,H.-Hearst,L.E.: Csoportanalízis: a csoport-pszichoterápia modellje Foulkes
Szerint. In:Csoport-pszichoterápia, szöveggyűjtemény.CSAKIT és
MaCsoPE, Bp.1993
Bokor,L.- Ormay, T.: Analitkus csoportpszichoterápiák,
A pszichoterápia tankönyve, Medicina, Bp.2000
Foulkes, S.H.: A csoportanalitikus pszichoterápia módszere és elvei,
Animula,Bp.,2000.
Hidas, Gy.: A csoport pszichoterápia elméleti alapjai ,
A csoport pszichoterápia elméleti és gyakorlati kérdései,
Akadémiai Kiadó, Bp.1984.
Mérei: A pszichológiai labirintus, Pszichoteam, Bp.,1989.
Mérei,F.-AjkayK.,-Dobos, E.-Erdélyi I.: A pszichodráma önismereti és terápiás
Alkalmazása, Akadémia, Bp.1987.
Nitsun,M.:Az anticsoport: destruktív erők a csoportban és azok terápiás
Lehetőségei, Pszichoterápia, 2001.jun.X.3.161-168.
Pines,Malcolm: A csoportanalizis koherenciája, Pszichoterápia, 2001.
Rácz, J.: A csoport –pszichoterápiás helyzet
Csoport-pszichoterápia, Szöveggyűjtemény.CSAKIT és
MaCsoPE, Bp.1993.
Rioch ,Margaret J.: Wilfred Bion munkássága csoportokkal,
Csoport-pszichoterápia, Szöveggyűjtemény.CSAKIT és
MaCsoPE, Bp.1993.
Roberts, J.P.The Importance oFoulke’s Matrix Concept, www.psychomedia.it/pm/
Symington, J.&N. :Wilfred Bion klinikai munkássága, Animula1999
Yalom,I.:.A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata, Animula, 2001.