Elérhetőség

Brédáné Kis Gabriella


Pszichológus
Pszichoterapeuta

Tel.: + 36 20 438 4402

Pszichológiai magánrendelő: Budapesten a XI.kerületben

Címkék

Pszichoterápia

A pszichoterápiát a laikusok szeretik túlmisztifikálni, a szakmabeliek pedig sterilizálni. Definició szerint a pszichoterápia intenzív lelki munkán alapuló eljárás, melyet Magyarországon pszichoterápiás szakvizsgával rendelkező pszichológus illetve orvos, pszichoterapeuta végezhet. Hangsúlyozni szeretném, hogy a pszichoterapeuta szakember által vezetett pszichoterápia a lelki problémák kezelésének egyik módja csak! A lelki problémákat segíthet megoldani egy szerető szülő, egy jó barát, egy jó orvos, jó tanár vagy egy lelkigondozó, lelkész is. Viszont vannak olyan jellegű problémák, amikben leghatékonyabban egy szakember pszichoterapeuta tud segíteni.
WIKIPÉDIA pszichoterápia definíciója
Egy másik pszichoterápia meghatározás

A pszichoterapeuta segítségét kérő esetében aktív közreműködésére van szükség ahhoz, hogy a terápia hatékony, eredményes legyen. A terapeuta a nyugodt, biztonságos légkör megteremtésével, a megfelelő módszer alkalmazásával, a problémák feldolgozásának támogatásával hivatott segíteni. A pszichoterápia akkor működik hatékonyan, ha a segítséget kérőnek valóban igénye, szüksége van a változásra, fejlődésre. A kliens és a pszichoterapeuta közösen döntenek, állapodnak meg az elérni kívánt cél, az ehhez megfelelő kezelési forma, terápiás módszer tekintetében.
Fontos, hogy a segítséget kérő legyen tisztában azzal, hogy a pszichoterápia jelentős érzelmi, időbeli és anyagi befektetéssel jár. Az intenzív és tartós, folyamatos lelki munka eredményeként viszont érettebb, kiegyensúlyozottabb lehet, képes lesz a mindennapjait nagyobb megelégedettségben élni, problémáit megfelelően kezelni, társas kapcsolatait kielégítőbbé formálni, ezen felül pedig oldódhatnak a zavaró, szenvedést okozó testi/lelki tünetei is.

Amit érdemes tudni a pszichoterápiáról.

Miért menjen az ember pszichoterapeutához?
Mik a pszichológiai problémák, mik is a tünetek?
Mitől vagyok olyan, amilyen? Mi a személyiség?
Mit jelent a lelki értelemben vett gyógyulás? Hogyan hat a pszichoterápia?
Mit jelent, miben segít, miből áll a pszichoterápia?
Mi nem pszichoterápia?
Meddig tart a pszichoterápia?
Hányféle pszichoterápia létezik?
Gyógyszer és/vagy pszichoterápia?

Mikor érdemes pszichoterápiába kezdeni?

Amikor tartósan...
• elakadtunk valamiben, problémában, krízisben
• elvesztettük a szálat, nem értünk magunkban, magunk körül dolgokat
• olyanokat teszünk, úgy viselkedünk, ahogy nem akarunk
• nem tudjuk azt tenni, amit szeretnénk
• nem érezzük jól magunkat a bőrünkben
• nem sikerülnek dolgok
• rosszul alakulnak párkapcsolataink
• nem tudunk szakítani/befejezni dolgokat
• rossz a hangulatunk régóta
• céltalannak érezzük magunkat
• úgy érezzük, mindig elrontjuk a dolgainkat
• értéktelennek, örömtelen önsorsrontónak érezzük magunkat,
• nem is tudjuk mit szeretnénk, mire vágyunk, nem tudunk dönteni

Mik a pszichológiai problémák, mik is a tünetek?

A pszichológiai problémák miatt keresünk segítséget. Ezek a problémák vagy újak és meglepőek – vagy régiek és visszatérőek, sokszor egymásba fonódóak.
A „tünet” orvosi kifejezés, valaminek (betegségnek, problémának) a jelzése. Jelzi, hogy valami nincs rendben bennem. Furcsa módon a pszichés „tünet” az „én” védelmében, a pszichés egyensúly megtartása végett jön létre.
Mindannyiunknak vannak érzékeny pontjai, sérülései a lelkében, ezek fájdalmas érintése ellen „védekezünk”. Amikor ez a védekezés már nem elég, nem véd eléggé, fokozzuk erőfeszítéseinket, új viselkedést veszünk fel vagy irracionális gondolatokat és érzéseket fejlesztünk ki magunkban, ezek már tünetekként funkcionálnak. Mindez általában addig nem tudatosul bennünk, amíg valami ezzel kapcsolatosan fel nem kavar bennünket, amíg pszichoterapeutához nem megyünk.

Miért csinálom azt, amit nem akarok és miért nem teszem azt, amit akarok? Ez az alapkérdése a pszichológiának és a pszichoterápiának is. Miért csinálom azt, amit? Miért azt érzem, amit érzek? Miért azt gondolom, amit? Talán csak nem a génjeim miatt? Azok miatt aligha! A gének meghatározzák a személyiség alapjait, de hogy kik is leszünk attól függ, mi történik velünk és mit tanulunk, mi marad meg bennük a történtekből.

Mi a pszichoterápia? Hogyan hat? Mitől lehetek jobban?

A pszichológiai problémák orvoslása alapvetően a belső tudatosság, az önismeret fokozódásán áll vagy bukik. Vagyis minél kevésbé vagyunk motivációink, érzelmeink, gondolataink, cselekedeteink, észleléseink tudatában, ezek annál nagyobb kontrollt gyakorolnak ránk, annál jobban beleragadunk régi meneteinkbe. A tüneti enyhülést az hozhatja meg, ha felismerjük, és beépítjük állandó, mindennapi tudatosságunkba azt, ami elmaszkolt bennünk, eltorzított vagy éppen indirekt módon tünetekben jelenik meg.
Valójában minden pszichoterápia ezen az úton hat: fokozza a tudatosságunkat.
Persze erre mondhatjuk azt is, hogy márpedig én tudom, mit érzek! Mégis, ha teljesen, tökéletesen tudatában lennénk mindennek, nem lennének tüneteink (szorongásaink, pánikrohamaink, depressziós hangulataink). Tanulnánk a hibáinkból, szembenéznénk önmagunkkal, nem bántanánk meg épp azt, akit szeretünk, nem kötődnénk ahhoz, aki bánt bennünket stb.
A pszichoterápia folyamatában akkor indul el valódi változás, ha szembenézünk életünk legrosszabb rémálmaival, éppen azokkal a dolgokkal, amik miatt annyira védtük magunkat.

A pszichoterápia racionális és megérthető nem ezoterikus, nem meghatározhatatlan, nem misztikus folyamat, melyet csak néhány ember képes felfogni.
A pszichoterápia dialógus nem tanítási óra. Adatokat szolgáltat az ember magáról és a pszichoterapeuta ezekkel az adatokkal, információkkal kapcsolatos meglátásait kínálja megfontolásra saját érzéseire, tapasztalataira és saját elméleti rendszerére támaszkodva mindeközben. A terapeuta meglátásait aztán a kliens vagy elfogadja, vagy nem, esetleg tovább csiszolja. A kérdés az, hogy vajon a pszichoterapeuta segít-e felfedezni az igazi okokat vagy sem. Természetesen nincs olyan terapeuta, akinek mindig igaza lenne, és az is lehet, hogy a kliens változással kapcsolatos elvárásai az irreálisak. Mindezt együttesen kell kideríteni. De az utolsó szó mindig a kliensé. A jó pszichoterapeuta rávilágíthat arra, hogy nagy valószinüséggel mi megy végbe a kliensben, mi az ami valószínüleg zajlik, de csak a kliens tudja eldönteni, hogy ez valóban így van-e. Aktív egyeztetés nélkül a pszichoterápia szórakoztató spekulációk sorozatává válhat, ami semmilyen változást nem segíti elő.

Mi nem pszichoterápia?

A pszichoterápia nem lelki masszázs. Nem feltétel nélküli pozitív támogatás, bár időnként ez is benne van. Nincs baj a támogatással, gondoskodással, de ez önmagában még nem terápia. Bizalmat kell, hogy érezzünk a terapeutánk iránt, de nem feltétlenül kell mindig mindenben egyetérteni vele, nem mindig a legkellemesebb élmény vele lenni. Sőt, ha sose kavar fel a pszichoterapeuta egyetlen kérdése sem, nem nagyon halad az ember előre.

A pszichoterápia nem tanácsadás. A világ ontja ránk a tanácsokat. Amikor problémáink vannak a legutolsó, amire ilyenkor szükség van: még egy „jó tanácsra”, még egy ránk nehezedő teherre. A terápia célja, hogy megtanuljuk felismerni konfliktusainkat, valós erősségeinket és gyengeségeinket, eligazodjunk belső világunkban, képesek legyünk lépni is ezekkel kapcsolatosan. A pszichoterapeutának nem kell megmondania, hogy mit tegyen a kliens a házasságával, karrierjével,félelmeivel, szorongásával. Ha segíteni tudja a klienst tudatosabbá lenni azzal kapcsolatosan mi is történik benne, körülötte, az képes lesz eldönteni, hogy számára mi a legmegfelelőbb, leghelyesebb lépés.
Ha egy pszichoterapeuta valami olyasmit mond nekünk, hogy jelen szerelmünkhöz való kötődésünk egy valami elől való menekülést jelez, azaz érdemes még elgondolkozni az eljegyzéssel kapcsolatban, - valószínüleg többet segít, mintha konkrétan megmondaná, hogy bontsuk fel az eljegyzést, vagy sem. Ez utóbbi ugyanis egyetlen terapeutának sem áll jogában, mármint, hogy átvegye a kontrollt felettünk. Azt várjuk el a pszichoterapeutánktól, hogy segítsen rendet tenni magunkban, a motivációinkban.
Természetesen a tanácsadásnak van helye, ha erre szerződik kliens és szakember. A fenti példa a tanácsadás eltorzított karikatúrája, szerencsére ezt így ma már nagyon kevesen művelik. De fontos megjegyezni, hogy a tanácsadás sosem jelent direkt ötletelést, direkt tanácsok adását. (részletesebben lásd:Pszichológiai tanácsadás )

A legegyszerűbb módja annak, hogy megkülönböztessük a pszichoterápiát az olyan pszichoterápiás eszközöktől, mint pl. támogatás, tanítás, információ adás: feltenni a kérdést: elősegíti-e belátást.
A belátás nem csak intellektuális értelemben vett tanulás. Ez egyfajta nagyon személyes, érzelmi és energetizáló élmény, ami minden jó pszichoterápiás kezelés középpontjában kell álljon!

Fontos azt is tudni, hogy a pszichoterapeuta nem mindent-tudó guru, nem is tökéletes ember, nem tanár, nem nevelő, nem az ember fejébe belelátó mágus, nem képes senkit megváltoztatni, nem tiszte moralizálni, ítéletet mondani senki felett!

Meddig tart a pszichoterápia?

A módszertől, a probléma jellegétől, megfogalmazhatóságától függ, hogy meddig tart egy terápia, s erről szóbeli megállapodást köt a pszichoterapeuta és kliens a terápia elején.
Vannak időhatáros (pl. Rövid Dinamikus Terápia, Autogén Tréning, Család- és párterápia stb.) és időhatár nélküli módszerek (pl. Pszichoalízis, Analitikusan orientált terápia).
Az időhatár egy jövőbeli fix időpontot vagy fix ülésszámot jelent. Az időhatár nélküli pszichoterápia általában akkor ér véget, amikor mindkét fél úgy érzi, hogy elérték a kitűzött célt, hogy nemcsak tüneti javulásról van szó, hanem valódi, pozitív változás történt a kliens érzelmi, gondolati világában, ezáltal életében is.

Érdemes azzal is számolni, hogy idő kell hozzá, néha 4-5 ülés is, mire az egész élettörténetét elmeséli az ember, vagy mire meg tudja fogalmazni a fő problémáját. Néha az elődleges gond mögött egyéb problémák is előkerülnek, mely tovább bonyolíthatja az időhatár kérdését.
Időnként a terápia elején gyorsan enyhülnek tünetek, de a gyökérproblémák csak hosszas, türelmes munkával simulnak el, oldódnak fel. Mindez kihat a pszichoterápia időtartamára.

A terápia önkéntes műfaj, ha a kliens elégnek érzi a tüneti javulást és nem kíván mélyebb önfeltárásba fogni, befejeződhet a terápia. Ez azonban azzal a rizikóval járhat, hogy nem történik tartós változás, esetleg tünetváltás következik be. Másfelől érdemes a szerződéshez igazodni, illetve problémaként felhozni, ha abban változást, a megállapodottakhoz képest korábbi befejezést kívánnánk. Ez a terápia, a kapcsolat megnyugtató lezárásához elengedhetetlen lépés.

Azonnal abba lehet hagyni a terápiát, ha pszichoterapeuta átlép bizonyos szakmai és intim határokat. Ilyenkor érdemes az Etikai Bizottsághoz fordulni, illetve más terapeuta segítségét kérni.

Gyógyszer és/vagy pszichoterápia?

Ebben a kérdésben olvassa el a Pszichostudio idetartozó cikkét.

Hányféle szakpszichoterápia létezik?

Önmeghatározás szerint több száz pszichoterápiás módszer van.
Szakmai elfogadottság alapján egy-két tucat, ráadásul ez országonként is változó. Magyarországon:
• Analitikus terápiák:
Standard Pszichoanalízis
Pszichoanalitikusan orientált pszichoterápia, pszichodinamikus terápia
Pszichoanalitikus rövidterápia

• Viselkedés- és kognitív terápiák:
Viselkedésterápia (Magatartásterápia)
Kognitív terápia
Integratív pszichoterápia

• Humanisztikus pszichoterápiák:
Személyközpontú pszichoterápia

• Egyéb mélylélektani pszichoterápiák:
Jungi analitikus pszichoterápia
Aktív analitikus pszichoterápia
Szimbólumterápia

• Egyéb terápiák:
Hipnoterápiák
Mozgás- és táncterápia

• Gyermekterápia

• Csoport-pszichoterápiák:
Dinamikus csoport-pszichoterápia
Pszichodráma csoport-terápia

• Család- és párterápia

Pszichoterápiás formák
Egyéni terápia
Csoport pszichoterápia

Egyéni terápia

A pszichoterápia általában kétszemélyes helyzetben zajlik (kivéve:család-, pár- és csoportterápia, pszichodráma). Pszichoterapeuta és páciens párosban kialakuló összhangra, bizalomra, elkötelezettségre épül. Módszertől, problematikától függ a pszichoterápia hossza, időtartama, az ülések gyakorisága, a technika (verbális, non-verbális, mozgás-tánc, imaginatív, kognitív, dramatikus, pszichoanalitikus stb.) és a feltételrendszer.

Csoport pszichoterápia

Egyéni kezelés csoportban és a csoport által.