Pszichológushoz, pszichoterapeutához általában azért jönnek az emberek, mert valami még vagy már nem működik az életükben, párkapcsolatukban, változni, változtatni szeretnének önmagukon, viselkedésükön, érzelmeiken, viszonyulásaikon. Nehézségeken könnyíteni szeretnének, problémáktól szabadulni.
A probléma azonban nem azonos a nehézséggel. Nehézségnek hívhatunk valamely nem kívánatos helyzetet, amit egyszerű, un. „rendszeren belüli” (elsőfokú) változással általában könnyebben feloldhatunk. Probléma a nehézségek helytelen kezeléséből adódik. Pl.: Tagadjuk, hogy nehézségünk van valamiben, ennek következtében nem teszünk ellene (strucc-politika, csőlátás), tartósítja és problémává fokozza a helyzetet. Vagy pl. cselekszik az ember, amikor nem kellene (álprobléma esete). A probléma zsákutcát, holtpontot képez.
Közhely már, hogy más a barát és a pszichológus segítsége. Sokszor paradox módon hatnak a „jó” tanácsok. Ha valakinek nehézsége van a barátkozásnál, az a mondat, hogy „légy spontán” pont az ellenkező hatást váltja ki belőle. Akarni elaludni pedig nem lehet, ha már valaki nem tud elaludni.
A pszichológus, pszichoterapeuta un. másodfokú változás elérésében igyekszik segítkezni. Fő kérdése, hogy: Mi a helyzet? Mi történik? Mi tartja fenn a problémát? A pszichológus és kliense számára múlt csak ennyiben érdekes és fontos: tanuljunk belőle, valamennyire értsük meg mi, miért alakult úgy, ahogy. De maga a múlt változtathatatlan. Ezért teljesen új megoldást az hozhat, ha a jelenben a jelentést változtatjuk meg (átkeretezés). Az érzelmi, konceptuális keretet változtatjuk fokozatosan meg. Magyarul: hangsúlyváltás történik.
A rövid pszichoterápia lényege, hogy első lépésben a valódi és az álproblémák elkülönítése történik, majd feltárásra kerül, eddig mit tett az illető, vagyis mivel nem érdemes tovább kísérletezni, mi az a ami nem működött. Fontos az elérendő változás, a terápia céljának minél konkrétabb meghatározása. Ehhez a célhoz alakítja a pszichológus a terápiás stratégiát, tervet.
A viselkedés, szokások megváltozásához, az új viszonyulás „megtanulásához” megszilárdulásához idő szükségeltetik. Többlépcsős folyamatokról van szó, melyben a legelső elem a nehézségekkel való szembenézés, változás szükségességének felismerése és annak elfogadása, hogy ki kell lépni a komfort-zónánkból. Fejlődés, megújulás az önreflexió, a megértés, fájdalmas érzelmek megélésével jár csak – ezen az úton kísér, ebben segít egyéni terápiában és párterápia esetén is minden jó szakember, pszichológus, pszichoterapeuta, párterapeuta.
„Mert aki meg akarja tartani az ő életét, elveszíti azt;
Aki pedig elveszti az ő életét érettem, az megtartja azt.”
/Lukács evangéliuma 9:24 /