Gyakori Kérdések

A pszichológia, vagyis lélektan az emberi gondolkodással, érzelmekkel, viselkedéssel és az ezeket befolyásoló lelki folyamatokkal foglalkozó tudomány. Vizsgálja többek között azt, hogyan érzékeljük és értelmezzük a világot, hogyan gondolkodunk, tanulunk és hozunk döntéseket, hogyan alakulnak érzelmeink, személyiségünk és kapcsolataink, valamint hogyan változunk életünk során.

A pszichológiának számos területe van. Ilyen többek között a fejlődéspszichológia, személyiségpszichológia, szociálpszichológia, munka- és szervezetpszichológia, egészségpszichológia és klinikai pszichológia.

A klinikai pszichológia elsősorban a lelki problémák, pszichés tünetek és zavarok megértésével, vizsgálatával, megelőzésével és pszichológiai kezelésével foglalkozik. A klinikai szakpszichológus ennek megfelelő speciális szakirányú képzettséggel rendelkezik.

Nem, a pszichológia és a pszichoterápia nem azonos fogalmak.

A pszichológia az emberi gondolkodással, érzelmekkel, viselkedéssel és lelki folyamatokkal foglalkozó tudomány. Számos területe van, például a fejlődéspszichológia, a szociálpszichológia, a személyiségpszichológia és a klinikai pszichológia.

A pszichoterápia ezzel szemben olyan szakmai gyógyító tevékenység, amely pszichés problémák és zavarok kezelésére, a lelki szenvedés csökkentésére, valamint mélyebb és tartósabb pszichés változások elősegítésére irányul.

Fontos különbség az is, hogy a pszichológusi végzettség önmagában nem jelent pszichoterapeuta-képzettséget. A pszichoterapeuta erre irányuló további szakirányú képzettséggel rendelkezik.

Bővebben: Pszichoterápia Budapesten

A pszichiátria az orvostudomány egyik szakterülete, amely a mentális és pszichés zavarok felismerésével, diagnosztizálásával, kezelésével és megelőzésével foglalkozik.

A pszichiáter orvosi diplomával és pszichiátriai szakképzettséggel rendelkező szakember. Orvosként gyógyszeres kezelést is alkalmazhat, és figyelembe veszi a pszichés tünetek lehetséges testi, biológiai és gyógyszeres vonatkozásait is.

A pszichiátriai kezelés része lehet többek között a gyógyszeres terápia, pszichológiai támogatás és – megfelelő pszichoterapeuta-képzettség esetén – pszichoterápia.

A pszichiáter, a pszichológus és a pszichoterapeuta képzettsége és feladata tehát nem azonos, bár munkájuk bizonyos esetekben szorosan kapcsolódhat egymáshoz.

A lelkigondozás olyan segítő kapcsolat, amely elsősorban az ember lelki, spirituális és vallási kérdéseinek kísérésére irányul. Teret adhat élethelyzeti nehézségek, veszteségek, kapcsolati problémák, hitbeli kérdések, életértelmezési és egzisztenciális dilemmák megbeszélésére.

A lelkigondozó jellemzően teológiai és lelkigondozói ismeretekkel rendelkező szakember, aki egyéneket, családokat vagy közösségeket kísérhet életük nehezebb időszakaiban.

A lelkigondozás nem azonos a pszichológiai tanácsadással vagy a pszichoterápiával. Bár mindhárom segítő kapcsolatban fontos szerepe van a meghallgatásnak, az elfogadásnak és a személyes problémák átgondolásának, eltérő szakmai képzettségre, szemléletre és módszerekre épülnek.

Pszichés tünetek, tartós lelki problémák vagy pszichés zavarok esetén pszichológiai vagy pszichoterápiás segítségre is szükség lehet.

Lelkigondozó szolgálat SOTE

Irgalmasrendi Kórház Lelkigondozói szolgálata

Nem, a pszichoterápia és a lelkigondozás nem azonos segítő tevékenység. Elsősorban céljukban, szakmai hátterükben és alkalmazott módszereikben különböznek egymástól.

A pszichoterápia pszichés problémák és zavarok kezelésére, a lelki szenvedés csökkentésére, valamint mélyebb és tartósabb pszichés változások elősegítésére irányul. Pszichoterápiát megfelelő pszichoterapeuta szakképzettséggel rendelkező szakember végezhet.

A lelkigondozás elsősorban lelki, spirituális, vallási és egzisztenciális kérdések kísérésére ad lehetőséget. Témája lehet például egy veszteség, életválság, hitbeli dilemma, az élet értelmével kapcsolatos kérdés vagy az Istennel és a vallással való kapcsolat.

A két terület között lehetnek kapcsolódási pontok, hiszen mindkettő foglalkozhat az ember életének nehézségeivel és belső világával. A lelkigondozás azonban nem helyettesíti a pszichoterápiát, ha pszichés probléma vagy zavar pszichoterápiás kezelést igényel.

A pszichológiai tanácsadás általában egy körülhatárolható élethelyzeti probléma, döntési helyzet vagy elakadás megoldását segíti. A pszichoterápia ennél mélyebb terápiás folyamat, amely a lelki problémák, tünetek és visszatérő érzelmi vagy kapcsolati minták megértésére és tartósabb változására irányul.

A pszichológiai tanácsadás során a közös munka fókusza rendszerint egy aktuális nehézség. Ilyen lehet például egy élethelyzeti változás, veszteség, munkahelyi probléma, döntési helyzet vagy kapcsolati elakadás.

A pszichoterápia akkor lehet indokolt, ha a nehézség hosszabb ideje fennáll, visszatér, több életterületet érint, vagy hátterében mélyebb érzelmi és kapcsolati minták állnak. A pszichoterápia célja nem csupán az aktuális probléma kezelése, hanem annak megértése is, hogyan alakult ki és mi tartja fenn.

A két segítségnyújtási forma a folyamat mélységében, időtartamában és alkalmazott módszereiben is különbözhet. Fontos különbség a szakember képzettsége is: pszichoterápiát megfelelő pszichoterapeuta szakképzettséggel rendelkező szakember végezhet.

Hogy egy adott helyzetben pszichológiai tanácsadás vagy pszichoterápia lehet megfelelőbb, azt az első találkozások során közösen lehet mérlegelni.

Bővebben: Pszichológiai tanácsadás és Pszichoterápia Budapesten.

Ha csak egy döntésben, dilemmában keres segítséget, vagy ha élethelyzeti változás miatt ideiglenesen válságban érzi magát, szeretne tisztán látni, átbeszélni a nehézségeit, problémáit egy külső objektív személlyel, szakemberrel, akkor elegendő pszichológiai tanácsadást kérni.

Ha úgy érzi, hogy

• a lelki állapota régebb óta nincs rendben;
• valami nagyon megváltozott Önben;
• nagyon elkeseredett és nem látja a kiutat hosszabb ideje már;
• visszatérően hasonló vagy ugyanazok a problémák jelentkeznek az életében;
• szeretné megérteni mélyebben önmagát és a környezetét,

 akkor nagy valószínűséggel pszichoterápiára van szüksége.

Előfordul, hogy egy pszichológiai tanácsadás befejeztével arra a konklúzióra jut, hogy egy pszichoterápia keretében készen áll arra, hogy nagyobb „rendet tegyen” önmagában.

Egy pszichológiai tanácsadási vagy pszichoterápiás ülés beszélgetésre és közös gondolkodásra épül, de nincs két teljesen egyforma alkalom. A megbeszélt 45 perc kizárólagosan az Ön rendelkezésére áll, biztonságos és zavartalan keretek között.

A pszichológiai tanácsadás során beszélhet arról a problémáról, élethelyzetről vagy dilemmáról, amely miatt segítséget kért, és mindarról, ami ehhez kapcsolódik. Kérdésekkel segítek tisztázni a nehézségeket, több oldalról megvizsgálni a helyzetet, felismerni az összefüggéseket, és megtalálni a saját megoldásait, céljait és a változás lehetséges útját.

A pszichoterápiás ülés – különösen dinamikusan orientált pszichoterápia esetén – ennél szabadabb teret adhat. Érdemes beszélni mindarról, ami eszébe jut: hétköznapi eseményekről, gondolatokról, érzésekről, vágyakról, emlékekről, kapcsolatokról vagy akár olyan dolgokról is, amelyek első pillantásra jelentéktelennek tűnnek.

Pszichoterapeutaként gyakran többet hallgatok és kevesebbet kérdezek. Figyelmem ilyenkor arra is irányul, hogy a beszélgetés során kirajzolódó érzelmi, kapcsolati és élettörténeti összefüggések felismerhetőbbé váljanak. A közös munka során így fokozatosan jobban érthetővé válhat, mi áll egy-egy visszatérő érzés, nehézség vagy működésmód hátterében.

Mind a pszichológiai tanácsadásban, mind a pszichoterápiában fontosnak tartom az elfogadó, biztonságos légkört, amelyben gondolatait és érzéseit szabadon megfogalmazhatja.

A pszichológiai tanácsadás elsősorban olyan élethelyzeti nehézségek, elakadások és krízisek esetén segíthet, amelyek jelentős lelki megterhelést okoznak, de nem feltétlenül igényelnek hosszabb pszichoterápiás folyamatot.

Pszichológiai tanácsadás hasznos lehet például:

• stresszel és tartós lelki megterheléssel járó élethelyzetekben,
• munkahelyi vagy pályával kapcsolatos problémák esetén,
• párkapcsolati és családi konfliktusokban,
• válás, szakítás vagy magányosság idején,
• önértékelési és önbizalmi nehézségek esetén,
• veszteség és gyász feldolgozásában,
• élethelyzeti változásokhoz és krízisekhez való alkalmazkodásban,
• külföldre költözés, hazatérés vagy kulturális alkalmazkodás nehézségeiben,
• illetve olyan döntési helyzetekben, amelyekben nehéz egyedül továbblépni.

A tanácsadás során közösen igyekszünk pontosabban megérteni a problémát, felismerni a rendelkezésre álló lehetőségeket és erőforrásokat, valamint megtalálni a változás lehetséges útját.

Ha a nehézség hosszabb ideje fennáll, rendszeresen visszatér, több életterületet érint, vagy mélyebb érzelmi és kapcsolati problémák állnak a hátterében, pszichoterápia lehet megfelelőbb segítség. Hogy melyik forma indokolt, azt az első találkozások során közösen lehet mérlegelni.

Bővebben: Pszichológiai tanácsadás Budapesten

Pszichoterapeutához akkor érdemes fordulni, ha a lelki nehézségek hosszabb ideje fennállnak, visszatérnek, vagy azt tapasztalja, hogy ugyanazokkal a problémákkal, érzésekkel vagy kapcsolati helyzetekkel találkozik újra és újra.

A pszichoterápia különösen indokolt lehet, ha:

• tartós szorongással, lehangoltsággal vagy más lelki tünetekkel küzd;
• ismétlődő párkapcsolati vagy emberi kapcsolati nehézségeket tapasztal;
• egy korábbi veszteség vagy traumatikus élmény hosszabb idő után is hatással van az életére;
• régóta próbál megoldani egy problémát, de nem sikerül tartós változást elérnie;
• szeretné jobban megérteni érzéseit, viselkedését és visszatérő kapcsolati mintáit;
• vagy erős igénye van önmaga és belső világa mélyebb megismerésére.

Nem minden lelki nehézség igényel pszichoterápiát. Egy körülhatárolható élethelyzeti probléma, döntési helyzet vagy átmeneti krízis esetén a pszichológiai tanácsadás is megfelelő segítség lehet.

A pszichoterápia általában mélyebb és hosszabb folyamat, amely nemcsak az aktuális probléma megoldására, hanem a tünetek, érzések és ismétlődő működésmódok hátterének megértésére és tartósabb változásra irányul.

Ha bizonytalan abban, hogy pszichológiai tanácsadásra vagy pszichoterápiára van-e szüksége, ezt az első találkozások során közösen lehet mérlegelni.

A pszichológiai tanácsadás vagy pszichoterápia időtartama a probléma jellegétől, fennállásának idejétől, a kitűzött céloktól és a választott terápiás formától függ. Nincs mindenki számára érvényes, előre meghatározható ülésszám.

Egy körülhatárolható élethelyzeti probléma vagy elakadás esetén a pszichológiai tanácsadás rövidebb folyamat is lehet. Az első találkozások során közösen mérlegeljük, hogy a tanácsadás megfelelő segítséget jelent-e, és milyen célokon érdemes dolgozni.

A rövid dinamikus pszichoterápia időben behatárolt terápiás forma, amely rendszerint körülbelül 15–30 alkalomból áll.

A dinamikusan orientált pszichoterápia általában nincs előre meghatározott befejezési időponthoz kötve. A folyamat tarthat fél évnél tovább, egy-két évig, bizonyos esetekben akár hosszabb ideig is.

A terápia időtartamáról nemcsak az elején lehet beszélni: a közös munka során időről időre érdemes áttekinteni, hol tart a folyamat, milyen változások történtek, és szükség van-e a terápia folytatására.

Bővebben: Egyéni dinamikusan orientált pszichoterápia

Igen. A pszichológiai tanácsadás és a pszichoterápia során elhangzott információkat szakmai titoktartás védi. A pszichológus a klienssel kapcsolatos információkat – így általában már azt a tényt is, hogy valaki hozzá fordult – nem oszthatja meg illetéktelen harmadik személlyel.

A titoktartás a családtagokra, hozzátartozókra és ismerősökre is vonatkozik. A terápiás kapcsolat biztonságának fontos része, hogy a kliens bizalommal beszélhessen személyes élményeiről, érzéseiről és nehézségeiről.

A titoktartásnak ugyanakkor jogszabályban és szakmai-etikai szabályokban meghatározott kivételei és korlátai lehetnek. Ilyen helyzet merülhet fel például akkor, ha valaki önmagát vagy más személyt súlyosan veszélyeztet, illetve ha jogszabály alapján adatszolgáltatási vagy jelzési kötelezettség áll fenn.

Ilyen kivételes helyzetben is csak a szükséges mértékben és a vonatkozó szakmai, etikai és jogi szabályok szerint történhet információ továbbítása.

A titoktartás kereteiről és esetleges korlátairól a pszichológiai vagy pszichoterápiás munka megkezdésekor is lehet beszélni.

A pszichoterápiában a rendszeresség és a folyamatosság fontos része a terápiás kereteknek. A rendszerint heti találkozások lehetővé teszik, hogy a terápiás munka ne szakadjon meg, és az egyik ülésen felmerülő érzések, gondolatok és felismerések a következő alkalmakon tovább dolgozhatók legyenek.

A rendszeres találkozások segítik a biztonságos és kiszámítható terápiás kapcsolat kialakulását is. Ez különösen fontos lehet a mélyebb érzelmi, kapcsolati és élettörténeti minták megértésére irányuló pszichoterápiában.

A túl hosszú vagy rendszertelen szünetek megtörhetik a folyamat folytonosságát, ezért pszichoterápiában általában heti rendszerességgel dolgozunk.

A találkozások gyakorisága ugyanakkor függhet a terápia formájától, a probléma jellegétől és az egyéni helyzettől. A megfelelő gyakoriságot a közös munka kereteinek kialakításakor beszéljük meg.

Az egy héten belül lemondott vagy kihagyott alkalom teljes díja fizetendő, mert a megbeszélt időpontot kizárólag Önnek tartom fenn, és azt más kliens számára már nem teszem elérhetővé.

A rendszeresen, azonos időpontban megtartott ülések a pszichológiai és pszichoterápiás munka kereteinek részét képezik. A kiszámítható időpont nemcsak szervezési kérdés: a folyamatosság és a rendszeresség a közös munka szempontjából is fontos.

Természetesen előfordulhat, hogy egy alkalmat le kell mondani. Ha ez legalább egy héttel korábban történik, az ülés díját nem kell megfizetni. Egy héten belüli lemondás vagy meg nem jelenés esetén azonban a teljes alkalom díja fizetendő.

A lemondási feltételeket a közös munka megkezdésekor előre tisztázzuk.

Igen. Ha úgy látja, hogy egy családtagnak, barátnak vagy más Önhöz közel álló embernek pszichológiai segítségre lehet szüksége, javasolhatja számára, hogy forduljon pszichológushoz vagy pszichoterapeutához.

Érdemes elmondani, miért aggódik érte, és felhívni a figyelmét a segítség lehetőségére. A döntést azonban – amennyiben erre képes – fontos, hogy ő maga hozza meg, és lehetőleg ő vegye fel a kapcsolatot a választott szakemberrel.

A pszichológiai tanácsadásban és különösen a pszichoterápiában fontos a saját motiváció és az együttműködés, hiszen a változás aktív részvételt igényel. Nem szükséges azonban, hogy valaki már az első pillanatban teljesen biztos legyen abban, hogy terápiát szeretne. Az első találkozás arra is lehetőséget ad, hogy megfogalmazza a nehézségeit, kérdéseit és bizonytalanságait, és közösen mérlegeljük, milyen segítség lehet megfelelő számára.

Felnőtt ember helyett ezért általában nem érdemes terápiát „megszervezni”. Sokszor többet segít, ha támogatást kap ahhoz, hogy ő maga tegye meg az első lépést.

Lelki krízis akkor alakulhat ki, amikor egy váratlan vagy rendkívül megterhelő élethelyzetet a korábban bevált megoldásainkkal már nem tudunk kezelni. Ilyenkor a helyzet kilátástalannak vagy elviselhetetlennek tűnhet, és átmenetileg felborulhat a lelki egyensúly.

Krízist kiválthat például veszteség, gyász, párkapcsolati szakítás, családi konfliktus, súlyos élethelyzeti változás, traumatikus esemény vagy más, hirtelen bekövetkező megterhelés.

Milyen jelei lehetnek a lelki krízisnek?

Krízishelyzetben gyakori lehet:

• az erős szorongás és kétségbeesés,
• az az érzés, hogy nincs megoldás vagy kiút,
• a gondolkodás beszűkülése és a döntési nehézség,
• az érzelmek nehezebb szabályozása,
• alvási vagy koncentrációs nehézség,
• a mindennapi feladatok ellátásának nehezebbé válása,
• visszahúzódás vagy éppen fokozott igény mások támogatására.

A krízis átmeneti állapot, de fontos komolyan venni. Ilyenkor különösen sokat jelenthet, ha az érintett nincs egyedül a nehézségével.

Mi segíthet krízishelyzetben?

Érdemes mielőbb kapcsolatba lépni egy olyan emberrel, akiben megbízik – családtaggal, baráttal vagy más támogató személlyel –, és segítséget kérni.

Szakmai segítséget jelenthet a krízisintervenció, amelynek elsődleges célja a lelki egyensúly helyreállításának támogatása, a helyzet áttekintése és a rendelkezésre álló megoldási lehetőségek megtalálása.

Krízishelyzetben telefonos lelkisegély-szolgálat vagy sürgősségi pszichiátriai ellátás igénybevétele is indokolt lehet.

Ha közvetlen veszélyhelyzet áll fenn, vagy valaki attól tart, hogy önmagában vagy másban kárt tehet, azonnali sürgősségi segítséget kell kérni.

A krízishelyzetben elérhető segítségekről itt talál további információt: Lelkisegély-szolgálatok