Mindannyiunk életében vannak nehezebb időszakok. Lehetünk fáradtak, kedvetlenek, ingerlékenyek, aggódhatunk a munkánk, a kapcsolataink vagy a jövőnk miatt. Egy megterhelő időszak, veszteség, konfliktus vagy tartós stressz természetes módon hat a lelkiállapotunkra.
De honnan lehet tudni, hogy amit átélünk, még egy nehéz élethelyzet természetes velejárója, vagy már szorongásról, esetleg depresszióról van szó?
A határ nem mindig egyértelmű. A szorongás és a depresszió tünetei ráadásul gyakran összekapcsolódnak, és előfordulhat, hogy valaki egyszerre tapasztalja mindkettőt.
Szorongás, depresszió vagy egyszerűen túl sok stressz?
A stressz önmagában nem betegség. Ha nagy nyomás nehezedik ránk, természetes, hogy feszültebbek, nyugtalanabbak vagy fáradtabbak vagyunk. A tünetek sokszor enyhülnek, amikor a megterhelő helyzet rendeződik, vagy sikerül pihennünk és visszanyernünk az egyensúlyunkat.
Szorongás esetén azonban az aggodalom és a belső feszültség tartósabbá válhat, nehezen kontrollálható, és akkor is jelen lehet, amikor látszólag nincs közvetlen veszély.
Depresszió esetén pedig nem egyszerűen rosszkedvről van szó. A tartós lehangoltság mellett csökkenhet az érdeklődés, az örömre való képesség, az energia és a motiváció, és mindez a mindennapi működést is jelentősen befolyásolhatja.
Nem feltétlenül az a legfontosabb kérdés, hogy pontosan milyen címkét adunk annak, amit érzünk. Érdemes inkább azt megfigyelni: mióta tart, mennyire intenzív, és mennyire befolyásolja az életünket.
Milyen tünetei lehetnek a szorongásnak?
A szorongás nemcsak gondolatokban, hanem testi tünetekben és a viselkedésünkben is megjelenhet.
Gyakori lehet például:
- a folyamatos aggodalmaskodás;
- a belső nyugtalanság és feszültség;
- az az érzés, hogy „nem tudom kikapcsolni az agyam”;
- koncentrációs nehézség;
- ingerlékenység;
- alvászavar;
- szapora szívverés, mellkasi szorítás;
- izomfeszülés;
- gyomor- és emésztési panaszok;
- bizonyos helyzetek kerülése;
- állandó készenléti állapot vagy veszélyérzet.
A szorongásnak sokféle formája lehet. Van, akinél elsősorban a túlzott aggodalmaskodás, másnál pánikszerű rosszullétek, teljesítménnyel kapcsolatos félelmek vagy bizonyos helyzetek elkerülése kerül előtérbe.
Milyen tünetei lehetnek a depressziónak?
A depressziót gyakran azonosítjuk a szomorúsággal, pedig ennél összetettebb állapotról van szó.
Figyelmeztető jel lehet például:
- tartós lehangoltság vagy ürességérzés;
- az érdeklődés és az öröm csökkenése;
- energiahiány, fáradtság;
- motivációvesztés;
- alvási nehézségek vagy túlzott alvás;
- étvágyváltozás;
- koncentrációs és döntési nehézségek;
- önértékelési problémák;
- reménytelenség;
- visszahúzódás a társas kapcsolatoktól.
A depresszió nem mindig látványos. Valaki kívülről továbbra is elláthatja a feladatait, dolgozhat, gondoskodhat a családjáról, miközben belül egyre nagyobb erőfeszítésébe kerül fenntartani a megszokott életét.
Lehet egyszerre szorongani és depressziósnak lenni?
Igen. A szorongás és a depresszió gyakran együtt jelenik meg.
A tartós szorongás hosszú időn keresztül sok energiát emészthet fel. Az állandó aggodalmaskodás, feszültség és rossz alvás kimerültséghez, reménytelenséghez és visszahúzódáshoz vezethet.
Fordítva is megtörténhet: depresszív állapotban a bizonytalanság, az önbizalom csökkenése vagy a jövővel kapcsolatos negatív várakozások fokozhatják a szorongást.
Ezért nem mindig lehet – és nem is mindig szükséges – éles határt húzni a kettő közé. A pszichológiai segítség során nem pusztán a tünetek elnevezése a cél, hanem annak megértése is, hogy mi tartja fenn őket, milyen élethelyzetben jelentek meg, és milyen személyes jelentésük lehet.
Miért lehet ősszel nehezebb?
Az ősz sok ember számára jelent változást. Véget ér a nyári időszak, újra sűrűbbé válhatnak a hétköznapok, növekedhetnek a munkahelyi és családi terhek, rövidülnek a nappalok, és kevesebb idő jut pihenésre vagy szabadtéri tevékenységre.
Mindez hatással lehet a hangulatunkra és az energiaszintünkre.
Az azonban, hogy ősszel fáradtabbnak vagy kedvetlenebbnek érezzük magunkat, önmagában még nem jelent depressziót. Inkább akkor érdemes fokozottan figyelni, ha a változás tartóssá válik, egyre több életterületet érint, vagy azt érezzük, hogy a korábban működő megküzdési módjaink már nem segítenek.
Mikor érdemes pszichológushoz fordulni?
Nem szükséges megvárni, amíg a problémák elviselhetetlenné válnak.
Érdemes segítséget kérni például akkor, ha:
- a szorongás vagy lehangoltság tartósan fennáll;
- a tünetek egyre intenzívebbé válnak;
- romlik az alvás, a koncentráció vagy a munkateljesítmény;
- egyre több helyzetet kezdünk kerülni;
- nehezebbé válnak a kapcsolataink;
- elveszítjük érdeklődésünket olyan dolgok iránt, amelyek korábban örömet okoztak;
- úgy érezzük, egyedül már nem tudunk változtatni a helyzeten.
Pszichológushoz fordulni nem csak diagnosztizált pszichés zavar esetén lehet. Már az is elegendő ok lehet a segítségkérésre, ha hosszabb ideje nem érezzük jól magunkat, és szeretnénk megérteni, mi történik velünk.
Hogyan segíthet a pszichoterápia szorongás és depresszió esetén?
A pszichoterápia során lehetőség nyílik arra, hogy ne csak a tünetekkel foglalkozzunk, hanem azok hátterét és az őket fenntartó tényezőket is megértsük.
A terápia segíthet felismerni visszatérő gondolkodási, érzelmi és kapcsolati mintákat, jobban megérteni saját reakcióinkat, és új megküzdési lehetőségeket kialakítani.
A pszichoterápia nem egyetlen, mindenkinél azonos módszer. A megfelelő segítség függ többek között a tünetek jellegétől és súlyosságától, az élethelyzettől, az előzményektől és az egyéni szükségletektől.
Mikor lehet szükség pszichiáterre is?
Bizonyos esetekben a pszichológiai vagy pszichoterápiás segítség mellett pszichiátriai konzultáció is indokolt lehet.
Különösen fontos lehet ez súlyosabb vagy tartós depresszív tünetek, jelentős működésromlás, komoly alvászavar vagy más, erőteljes pszichés tünetek esetén. A pszichiáter orvos, ezért szükség esetén gyógyszeres kezelést is javasolhat.
A pszichológus, a pszichoterapeuta és a pszichiáter feladata nem ugyanaz, de munkájuk szükség esetén jól kiegészítheti egymást.
Gyakori kérdések a szorongásról és a depresszióról
Honnan tudhatom, hogy szorongok, vagy csak stresszes vagyok?
A stressz általában valamilyen konkrét megterheléshez kapcsolódik, és annak enyhülésével csökkenhet. Szorongásnál az aggodalom és a feszültség tartósabb lehet, nehezebb kontrollálni, és a mindennapi életet is korlátozhatja.
Lehet egyszerre szorongásom és depresszióm?
Igen. A szorongásos és depresszív tünetek gyakran együtt jelentkeznek, ezért a segítség során érdemes az egész lelkiállapotot és az élethelyzetet együtt vizsgálni.
Elmúlhat magától a szorongás vagy a depresszió?
Átmeneti szorongás és lehangoltság sokszor enyhülhet, különösen, ha egy konkrét megterhelő élethelyzethez kapcsolódik. Tartós, erősödő vagy a mindennapi életet jelentősen befolyásoló tünetek esetén azonban érdemes szakember segítségét kérni.
Pszichológushoz vagy pszichiáterhez forduljak?
Ez a tünetek jellegétől és súlyosságától függ. Sok esetben pszichológiai konzultáció lehet az első lépés, és ha szükséges, pszichiátriai vizsgálat is javasolható.
Segíthet a pszichoterápia szorongás esetén?
Igen. A pszichoterápia segíthet a szorongást kiváltó és fenntartó tényezők megértésében, a visszatérő minták felismerésében és új megküzdési módok kialakításában.
Mikor számít sürgősnek a segítségkérés?
Ha valaki úgy érzi, hogy nem tudja biztonságban tartani magát, önsértéssel vagy öngyilkossággal kapcsolatos gondolatai vannak, vagy állapota hirtelen súlyosan romlik, nem érdemes egy szokásos pszichológiai időpontra várni. Ilyenkor sürgős, személyes segítségre, szükség esetén pszichiátriai vagy sürgősségi ellátásra van szükség. Az azonnal elérhető lelki elsősegély-szolgálatokról és krízisvonalakról itt talál információt.
Segítség szorongás és depresszív tünetek esetén
Ha a szorongás, lehangoltság vagy tartós lelki megterhelés már jelentősen befolyásolja a mindennapjait, érdemes lehet szakemberrel közösen átgondolni, mi áll a háttérben és milyen segítség lehet megfelelő.
Klinikai szakpszichológusként és pszichoterapeutaként Budapesten, a XI. kerületben személyesen, illetve online is dolgozom felnőttekkel.
A segítségkéréshez nem szükséges előre pontosan tudnia, hogy szorongásról, depresszióról vagy más lelki nehézségről van-e szó. Ennek tisztázása is része lehet az első beszélgetéseknek.